A placebo az orvoslásban olyan gyógyszerkészítményt jelent, amely nem tartalmaz hatóanyagot. Hatása vélhetően pszichológiai folyamatokkal magyarázható. Jól ismert, hogy egy gyógyszer hatásosságát a farmakológiai hatáson kívül egyéb tényezők is befolyásolják, például a gyógyszer ára, a beteg iskolázottsága, személyisége, eddigi tapasztalatai, az orvos hírneve, tekintélye stb.
Egy új gyógyszer hatásosságát általában a placeboval összehasonlítva határozzák meg. A klinikai vizsgálat úgy történik, hogy a vizsgálatban résztvevő betegek fele a vizsgálandó készítményt, a másik fele pedig egy ugyanolyan kinézetű, ugyanolyan adagolású, de hatóanyagot nem tartalmazó, tehát placebo készítményt kap. Ha sem az orvos, sem a beteg nem tudja, hogy ki kap hatóanyagot, ki pedig placebot, ún. kettősvak vizsgálatról beszélünk. A klinikai vizsgálatok során szinte mindig ki lehet mutatni a placebo-csoportban is a tünetek valamilyen fokú javulását. Talán az antibiotikumok jelentik az egyetlen olyan gyógyszercsoportot, melyet ha hatóanyag nélküli készítménnyel helyettesítünk, semmiféle javulást nem eredményez.
A placebo effektust legkifejezettebben talán fájdalomcsillapításban és viszketéscsökkentésben jelentkezik, de vérnyomáscsökkentőként, nyugtatóként, altatóként is átlagosan 20%-os vagy ennél kifejezettebb javulást okoz. Sokak szerint az alternativ medicina, például a homeopátia hatásossága is placebojelenségen alapul.
Bőrgyógyászatban talán az allergiás betegségek kezelése során illetve a viszketés csökkentésében észleljük a legnagyobb placebohatást. A vírusos szemölcsök esetében néha a pszichoterápiás beszélgetéseknek is gyógyító hatása lehet, amit szintén nehéz másként, mint placebohatásként magyarázni.
